Az oldalról
Kozma Imre atya szellemi hagyatékát tette ezen a felületen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A kozmaimreatya.hu weboldalon 1200 órányi hangfelvétel, szentbeszédek, előadások, tanítások, valamint száznál is több interjú, nyilatkozat, ünnepi üzenet, híradórészlet és dokumentumfilm vált elérhetővé, és éves bontásban kereshetővé.
Kozma Imre atya beszédeit már a hetvenes években is sokan magnóra vették, hogy otthon újra meghallgathassák szavait, volt, amikor az előző heti szentbeszédeinek leiratait egymás között osztogatták a szentmisére érkező emberek. Önkéntesek egy kisebb csoportja 1993-ban kezdte rendszeresen rögzíteni a szentmiséin elmondott beszédeket, hogy az azokban megfogalmazott üzeneteket közkinccsé tegye, és az utókornak is megőrizze. Az első években kezdetleges eszközökkel készült hangfelvételeknek azonban csak egy része maradt fenn megfelelő minőségben. A kétezres évektől már nemcsak felvették, hanem digitalizálták és rendszerezték is beszédeinek felvételeit, amit önként vállalt szolgálatként végzett egy kis létszámú csapat. Az utolsó években a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is élőben közvetítette Kozma Imre atya szentmiséit a közösségi médiában.
A kozmaimreatya.hu oldalon 1301 darab hangfelvétel található évszámok szerinti bontásban 1993-tól 2024-ig, ezen felül számos interjú, újságcikk, híradófelvétel és a dokumentumfilm is elérhető. A felületen megismerhető Kozma Imre atya életútja és papi pályafutása, megtalálhatók legtöbbet idézett mondásai, a róla tett kijelentések gyűjteménye és egy válogatás a halála után közzétett emlékezésekből.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete, naponta mintegy 17 ezer emberről gondoskodik. Munkatársai és önkéntesei keresztény szellemiségen alapuló szolgálatot végeznek, melyben a máltai szemléletmód azt jelenti: a bajba jutottak előtt mindig nyitva áll egy ajtó, van hová fordulni a segítségre szorulóknak.
A Szeretetszolgálat a katolikus egyház legrégebb ideje, több mint 900 éve működő segítő szervezetéhez, a Szuverén Máltai Lovagrendhez tartozik. A máltai szervezetek a világ 120 országában végeznek karitatív tevékenységet, küldetésük „a hit védelme és a szegények szolgálata”.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. február 4-én alakult meg, alapító elnöke Kozma Imre atya volt, aki a 2024. október 17-én bekövetkezett haláláig irányította a szervezetet.
A Máltai Szeretetszolgálat rövid idő alatt történelmet formáló tényezővé vált és a nemzetközi figyelem középpontjába került a keletnémet menekültek befogadásával, a romániai forradalom idején célba juttatott segélyszállítmányaival, majd a délszláv háború alatt az emberek Magyarországra menekítésével. A rendszerváltás korszakát követően súlyos társadalmi feszültségekre keresett megoldást, ekkor alakult ki a hajléktalan embereket gondozó hálózata, jöttek létre az idős embereket ápoló intézményei, indultak testi és szellemi fogyatékossággal élőket segítő programjai. Tevékenysége mindig az emberre irányul, abból indul ki, hogy az igazi segítség nem csupán a pillanatnyi szükséget enyhíti, hanem hosszú távú elkötelezettséget jelent rászoruló emberek mellett.
Betegápoló Irgalmasrend
A Betegápoló Irgalmasrend küldetése
„Az Istennek szentelt élet elsőrangú feladata,
hogy láthatóvá tegye a csodákat,
melyeket Isten a meghívott emberek
törékeny természetében művel.”
(Vita consecrata)
Az 1984. március 8-án, Istenes Szent János halálának évfordulóján kiadott Pápai Dekrétum tartalmazza a II. Vatikáni Zsinat azon irányelveit és útmutatásait, amelyekhez Istenes Szent János Családja – szerzetesek és munkatársak – igazítja életét.
Istenes Szent János kórházi rendje a betegápolás különleges fogadalmával (Hospitalitas) szolgálja a szegényeket és betegeket. Így követi a szenvedő és irgalmas Krisztus példáját, aki megkülönböztetett szeretettel volt a betegek iránt, s így halad szent Rendalapítójának nyomdokain, aki az Urat „e világon mindenek fölött” szerette, s az Ő jóságától indíttatva – nem más érdekből – szerette a betegeket, akiknek bajai láttán „szíve szakadt”.
A Betegápoló Irgalmasrend küldetése konkrét szolgálatot jelent, ahogyan azt Jézus követése és Rendalapítónk, Istenes Szent János atyánk példája mutatja.
Jézus arról tett tanúbizonyságot, hogy Isten közel jött hozzánk. Irgalmas és gyógyító szeretetével jelen van életünkben. Vállalja, hogy érintse mások nyomora, szenvedése, és megteszi, ami tőle telik.
Istenes Szent János atyánk kezdeményezése a szegényekért és betegekért meglepő és meghökkentő volt. Ugyanakkor fénysugárként hatott, amely új utakat mutatott az emberek ápolásában és a velük való emberséges bánásmódban. Gyakorlatilag a semmiből egy alternatív modellt hozott létre, amely megmutatta, hogy miként válhat az ember elkötelezetté, kereszténnyé, és a gyengék testvérévé. Ébresztgette az emberek lelkiismeretét, s új úton járt a szegények és a társadalomból kiszorított embercsoportok megmentésében. Ez a gyógyításban és az egyház életében is úgy hatott, mint a kovász.
Felismerése különösen a gonosz szellemektől megszállottnak tartott elmebetegek – akiket folyamatosan brutálisan vertek – ápolásában volt forradalmian új. Ő semmit sem tudott azokról a mai gyógyszeres kezelési módokról, amelyek a lelki zavarok mélyebb okait ugyan képtelenek elérni, de azt pontosan tudta, hogy a lelki beteg emberek szorulnak a legnagyobb mértékben szeretetre.
Granadai ispotályának főbejáratánál a következő feliratot függesztette ki: „A szív parancsoljon!” Ez a felirat Istenes János tevékenységének forrását mutatta meg, s azt jelenti, hogy Benne a szeretet jutott érvényre, ami nagy hatalom, és ellenállhatatlan erő.
A szív személyiségünk legbelsőbb magja, ami érzelmi erőt, érzékeny lelkületet, melegséget és intuitív felismerést nyújt. Szív és szeretet összetartoznak, és egyedül képesek arra, hogy az ember lelki éhségét csillapítsák.
Istenes János munkásságának alapját jelenti az, hogy meghallotta a szív hangját, amely hangot az értelem nem képes felfogni.
Ma nem utánozhatjuk egyszerűen Istenes Szent János tetteit. Korunk viszonyai másmilyenek, de követőiként feladatunk a ránk bízott embereket a befogadottság élményével és a védettség érzésével megajándékozni. Példája nyomán arra a titokra figyelünk, amely a Betegápoló Irgalmasrend gyógyító kultúráját létrehozta: az Igére, a Biblia tanítására és a Kereszt tudományára. Jól tudjuk: Egy kultúra addig él, míg kapcsolatban van azzal a titokkal, ami létrehozta.
A hospitalitas a „vendégszeretet” szóval fordítható magyarra. Gazdag tartalma jelenti a segítséget kereső emberekhez történő odafordulást, fenntartások és feltétel nélkül, hogy a jó valóban kifejthesse hatását. Ennek magas szakmai színvonalon kell megtörténnie, amit Istenes Szent János emberképének megfelelően kiegészít az emberséges magatartás és az emberek lelki igényével való törődés.
Istenes Szent János (1495. márc. 8. – 1550. márc. 8.) Granadából kiinduló műve gyorsan terjedt Európában és az Újvilágban.
Magyarországon 1650-ben telepedett meg a Rend (Ordo Fratres Misericordiae).
Ők hozzák létre az első gyógyszertárakat. Ők foglalkoznak először az elmebetegek kezelésével, és a XVIII. században és a XIX század első felében, a kormányrendeletek csaknem kizárólag az irgalmasok kórházaira bízták a járványos betegek ellátását. Itt voltak ugyanis a legjobbak a kezelési és izolálási feltételek.
A Betegápoló Irgalmasrendet – melyet még II. József sem számol fel, a kevés kivételek egyikeként, éppen az általa is elismert „hasznossága” és közjó érdekében végzett kimagasló érdemei miatt – 1950 szeptember 7-én, a 24/1950 –es számú rendelettel, mint sok más rendet felszámolják, kórházait és intézményeit államosítják, a szerzeteseket szélnek eresztik. 1950-ben a Magyar Rendtartománynak 46 tagja állt a gyógyítás szolgálatában: 3 orvos, 12 gyógyszerész, 4 kórházlelkész.
A Betegápoló Irgalmasrendet az 1990. évi IV. tv. alapján, a Baranya Megyei Bíróság pk. 60. 173/1996/2 sz. jogerős végzése szerint, 6-os sorszám alatt, nyilvántartásba vették. A következő időszakban három kórházban (Buda, Pécs, Vác) indult újra a gyógyító tevékenység, Érden pedig idősek otthona kezdte meg működését.
